1./ Egyesület neve, székhelye, tevékenységi köre:

INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION Magyar Szekció Győr-Moson-Sopron                                megyei Szervezete (Egyesülete)

Székhelye: Sopron, Lackner Kristóf utca 5.

Az egyesület tevékenységi köre: Győr-Moson-Sopron megye

2./ Az egyesület célja:

IPA alapszabályában és a magyar egyesülési jogon alapulóan a legszélesebb önkormányzati formában szervezeti keretet biztosítson a megyei egyesület tagjainak:


- az IPA tagszervezetekkel való folyamatos kapcsolattartáshoz,

- az IPA kötelezettségek teljesítéséhez,

- jogok gyakorlásának elősegítéséhez,

- az IPA nemzetközi kapcsolatok szervezéséhez.


További célja:


- szolidaritás és kölcsönös segítségnyújtás,

- kulturális és sportkapcsolatok bővítése,

- információcsere elősegítése,

- a rendőrök között az egész világon igazi szakmai és baráti kapcsolatok kialakítása, ezzel is elősegítve a népek kölcsönös megértését.


3./ Egyesületi célok elérésének eszközei:


Az egyesületi célok eléréséhez az a./ és b./ pontokban felsorolt eszmei és anyagi eszközök vehetők figyelembe:

 a./ nemzeti és nemzetközi síkon történő tapasztalatcsere, szakmai programok, szemináriumok formájában, tanulmányutak szervezésével kialakított kapcsolatok, tagsági, szervezeti újság kiadása, közös rendezvények, üdülések szervezése, az IPA nemzeti és nemzetközi kongresszusain való részvétel, bel- és külföldi IPA tagok eszmei támogatása és lojális magatartás megkövetelése, kölcsönös tolerancia, a "SERVO PER AMIKECO" magyarul "Barátsággal szolgálni" jelszó értelmében.

b./ anyagi eszközök: tagsági díjak, adományok, hozzájárulások, különböző juttatások, segélyek.


4./ Jogállása, tevékenységi köre:


Az egyesület az Egyesülési jogról szóló törvényből és a Polgári Törvénykönyvből fakadóan a bírósági nyilvántartásba történő bejegyzéstől jogi személyként, IPA Győr-Moson-Sopron megyei Szervezeteként működik.

Az egyesület tevékenységi köre kiterjed, minden az IPA Nemzetközi Alapokmányával, az egyesület céljával és a törvényes rendelkezéssel összhangban álló tevékenységi formára, amely a tagok közötti szakmai kapcsolatokat és a barátságot erősíti.

Az Egyesület politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve nem fogad el.  


5/1. Az egyesület rendes tagjai lehetnek:


a)  a rendőrség hivatásos állományú tagja, köztisztviselője, kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője, közalkalmazottja és munkavállalói;

b)  a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (továbbiakban: NAV) állományába tartozó pénzügyőrök, a NAV Vám- és Pénzügyőri Szakmai Elnökhelyettesének felügyelete alá tartozó szervezeti elemek, valamint a NAV Bűnügyi Főigazgatóság és szerveinek kormánytisztviselői, kormányzati ügykezelői és munkavállalói;

c)  a NAV állományának – b) pontban nem említett – tagjai közül azok, akik 2010. december 31-én a Vám- és Pénzügyőrség köztisztviselői, közalkalmazotti állományába tartoztak és 2010. évben érvényes IPA tagsággal rendelkeztek;

d) a büntetés-végrehajtás hivatásos állományú tagja, köztisztviselője, kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője, közalkalmazottja és munkavállalói;

e) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok hivatásos állományú tagja, köztisztviselője, kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője, közalkalmazottja és munkavállalói;

f) a hivatásos katasztrófavédelemi szervezet hivatásos állományú tagja, köztisztviselője, kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője, közalkalmazottja és munkavállalói;

g) az Országgyűlési Őrség hivatásos állományú tagja, köztisztviselője, kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője, közalkalmazottja és munkavállalói;

h)   az a)- g) pontok alá tartozók közül nyugállományba került személyek;

i)    a határőrség állományából nyugállományba került személyek;

j)    az IPA Magyar Szekció és az egyes tagszervezetek alapító tagjai;

k)    a rendészeti szakközépiskolák tanulói;

l)  A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi karának hivatásos állományú tagja, köztisztviselője, kormánytisztviselője, kormányzati ügykezelője, közalkalmazottja, illetve a kar hallgatója;  

m)  aki a rendes tagi jogviszonyt megalapozó legalább 10 évet eltöltött valamely szervnél, amelynek dolgozója tag lehet, és ezen idő alatt valamelyik tagszervezet tagja volt, továbbá, a tagságra feljogosító szervezettel fennálló munkaviszonya nem fegyelmi okból, vagy méltatlanság címén szűnt meg.

n) Más ország rendőrségének tagjai csak akkor vehetők fel, ha abban az országban még nincs megalakítva nemzeti szekció (külföldi társult tagság). Az ilyen tagsági viszony csak az adott ország nemzeti szekciójának megalakulásáig tartható fenn.


Az állandó jelleggel Magyarországra települt, aktív és nyugdíjas rendőröket, akik nem tagjai az IPA – nak, csak akkor lehet felvenni, ha hitelt érdemlően bizonyítják, hogy az anyaországban megfelelnek a tagsági feltételeknek. Ha már tagjai az IPA - nak, megtarthatják az anyaországi tagsági viszonyukat, vagy átléphetnek az Egyesületbe.  


5/2. A tagok jogai és kötelezettségei


(1) Az Egyesület rendes tagja, az Egyesület alapszabályában foglaltakon túlmenően, jogosult


a) a tagsági jogait a Magyar Szekció keretében is gyakorolni,

b) az Egyesület rendezvényein és a Magyar Szekció valamennyi tagszervezete nyilvános rendezvényein részt venni, az Egyesület eszközeit, kedvezményeit igénybe venni,

c) a tagsági viszonyt kifejező igazolvány és jelképek használatára,

d) más tagszervezetbe átlépni.


(2) Az Egyesület rendes tagja, az Egyesület alapszabályában foglaltakon túlmenően, köteles


a) az Egyesület felé tagsági díjat fizetni,

b) az Egyesület és a Magyar Szekció céljainak elérését tevékenyen elősegíteni,

c) tartózkodni az olyan cselekedetektől, melyek az IPA jó hírnevét, tekintélyét csorbítják,

d) az Egyesülethez fűződő kötelezettségeit teljesíteni,

e) betartani az Alapszabályban és a reá vonatkozó határozatokban foglaltakat,

f) a tagsági viszony megszűnése esetén a tagsági igazolványát és gépkocsi emblémáját az Egyesületnek visszaszolgáltatni.



5/2. IPA Baráti Kör  


Az Egyesület külön Szabályzat szerint IPA Baráti Kört működtet.


6./ Tagsági viszony megszűnik:


     a./ a tag halálával,

     b./ önkéntes kilépéssel, melyet bármikor megtehet, de a kilépést az elnökségnek írásban be kell jelenteni,      

     c./a tagsági viszony egyesület általi felmondásával,

     d./ kizárásával.



Amennyiben a tag magatartása jogszabályt, alapszabályt vagy egyesületi határozatot sért vagy az egyesület céljával összeegyeztethetetlen tagi magatartást tanúsít, úgy etikai eljárás megindítására van lehetőség.  

Etikai eljárást kezdeményezhet a taggal szemben az egyesület elnöksége, az elnökség bármely tagja, illetve az egyesület bármely tagja is. Az etikai eljárás kezdeményezését írásban kell megtenni az egyesület elnökénél az etikai eljárást alátámasztó bizonyítékokkal együtt. Az etikai eljárás megindításáról az elnökség dönt. Amennyiben elnökségi taggal, illetve az egyesület elnökével szemben merül fel olyan tény, amely etikai eljárás megindítását alapozhatja meg, úgy az etikai eljárást kezdeményező az érintett kivételével bármely elnökségi taghoz benyújthatja indítványát, aki a többi elnökségi taggal együtt dönt az eljárás megindításáról vagy elvetéséről.  

A vizsgálat eredménye alapján az elnökség javaslatokat tehet, amelyeket – azok tartalmának megfelelően - a Küldöttgyűlés is köteles megtárgyalni. A Küldöttgyűlés a szabályok ellen vétőt megróhatja vagy kizárását kezdeményezheti.

A tag kizárására irányuló előkészítő eljárás lefolytatását az Elnökség végzi. A kizárás kezdeményezésről az Elnökség 8 munkanapon belül dönt. Kizárási előkészítő eljárás megindításáról az Elnökség saját észlelése alapján is határozhat.  

Az előkészítő eljárást az Elnökség erre irányuló döntését követően 5 munkanapon belül el kell rendelni, melyről a tagot az elrendelő határozat megküldésével, írásban értesíteni kell.

Az előkészítő eljárás lefolytatására az Elnökségnek 30 nap áll rendelkezésére, melyet egy esetben, az eljárás alá vont tag értesítésével egy időben 30 nappal meghosszabbíthat.

Az előkészítő eljárás során biztosítani kell a tag számára, hogy védekezését előadhassa.

Az Elnökség, amennyiben a taggal szemben kizárás alkalmazását látja indokoltnak, ezt írásban indítványozza a Küldöttgyűlés felé. Az indítványról a tagot írásban értesíteni kell.

A tag kizárásáról döntő Küldöttgyűlésen biztosítani kell, hogy a tag előadhassa védekezését, ennek érdekében a tagot a Küldöttgyűlés időpontjáról, helyéről, a védekezés előadásának lehetőségéről és arról, hogy a tagnak szabályszerű értesítés ellenére történő távolmaradása a döntés meghozatalának nem akadálya, írásban, tértivevényes postai úton értesíteni kell.  

A tag védekezéséről és a lefolytatott bizonyításról jegyzőkönyvet, illetve a taggyűlési jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A kizárt, illetve kilépett tag köteles az IPA igazolványát és a gépkocsi emblémán lévő matricát leadni, mivel az az IPA tulajdona.

Az eljárást befejező határozatról (a tag kizárásáról) a küldöttgyűlés 2/3 – os többséggel dönt. A határozatot 8 napon belül kézbesíteni kell az eljárással érintett tagnak.  A határozatot meg kell indokolni és tartalmaznia kell a jogorvoslatról szóló kioktatást.


7./ Az egyesület gazdálkodása:  


   a./ Az egyesület vagyona: a tagok által fizetett tagdíjakból, vagyoni hozzájárulásokból, valamint a küldöttgyűlés által jóváhagyott és a törvényes feltételeknek megfelelő gazdasági tevékenységből áll.

   b./ Az Egyesület részére teljesítendő vagyoni hozzájárulások értéke, továbbá a vagyon   rendelkezésre bocsátásának módja és ideje:

- A tagok vállalják, hogy az Egyesület részére személyenként 5000 F/év, azaz Ötezer Forint évenként vagyoni hozzájárulást nyújtanak.

-  A vagyoni hozzájárulást az Egyesület nevére nyitott számlára kell befizetni vagy átutalni.

- A vagyoni hozzájárulás nyújtását a tárgyév december 31-ig teljesít.  


   c./ Az egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. Az egyesületi tagok - a tagdíj megfizetésén túl- az egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. Ha az egyesület tagja korlátolt felelősségével visszaélt, és emiatt az egyesület jogutód nélküli megszűnésekor kielégítetlen hitelezői követelések maradtak fenn, e tartozásokért a tagok korlátlanul kötelesek helytállni.

   d./ Az egyesület tisztségviselői feladatukat díjazás nélkül látják el, de az igazolt költségeik megtérítésére igényt tarthatnak.

   f./ Az elnökség köteles egy évre előre költségvetési tervezetet készíteni, amelyet a küldöttgyűlésnek kell elfogadnia. Az évente megtartott küldöttgyűlés fogadja el a következő évre vonatkozó tagdíj mértékét, amely határozatban kerül rögzítésre, s amelyet a tag az egyesület számlájára a fentiek szerint teljesít.


8./ Egyesületi szervek:


     a./ Egyesület küldöttgyűlése

     b./ Egyesület elnöksége

     c./ Felügyelő Bizottság


9./ Küldöttgyűlés feladata:


a) Az Egyesület legfőbb szerve a küldöttgyűlés.

b) A küldöttgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni.

c) A küldöttgyűlést össze kell hívni, ha azt a tagok kétharmad része ok és cél megjelölésével kéri. A küldöttgyűlést az elnökség bármikor összehívhatja. De az elnökség köteles a küldöttgyűlést összehívni, ha az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi vagy ha az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni vagy ha az egyesület céljainak elérése veszélybe került. Ez utóbbi esetben kötelezően összehívott küldöttgyűlésen a küldöttek/tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmények megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.   

d) A küldöttgyűlés hatáskörébe tartozik:

- az alapszabály módosítása,

- a három éven át működő Elnökség (vezető tisztségviselők) megválasztása, visszahívása,

- az Elnökség addig marad hivatalban, amíg az új (következő) választás le nem zajlik,

/Ha a jelölés (jelölőlista) száma meghaladja a nyolcat, titkosan kell végrehajtani a szavazást./

- a Felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

- költségvetés elfogadása,

- az éves tagdíj összegének megállapítása,

- a beérkezett indítványok, kérelmek megvitatása és az ezekkel kapcsolatos döntések meghozatala, a tagok kizárása, tagságuk megszüntetése,

- az egyesület jogi személy nélküli megszűnéséről döntéshozatal, ami történhet úgy, ha a küldöttek kimondják a megszűnést vagy az arra jogosult szerv megszünteti,

- az egyesület más egyesülettel való egyesülésének kimondása (jogutódlással történő megszűnés),

- több egyesületre történő szétválás,

- a küldöttgyűlés határozatával más ügy intézését hatáskörébe vonhatja,

- az elnökség beszámolójának elfogadása és az arról történő határozat meghozatala.


10./A Küldöttgyűlés:


A küldöttgyűlésre a tagságból minden 10 fő után 1 fő küldöttet kell delegálni. A küldöttgyűlést megelőző év december 31-én aktuális taglétszám, továbbá a tagok szolgálati helye (szakterület, beleértve az adott szakterület nyugállományú, illetve tagságra jogosult kivált tagjait is) szerinti nyilvántartás alapján történik. Az adott szakterületről származó tagok létszáma szerint, minden 10 fő után 1 főt kell delegálni. Az adott szakterületet összefogó kapcsolattartó kiértesíti a tagokat, majd döntésük szerint kiválasztott küldöttek neveit megküldi, akik ezt követően megkapják a küldöttgyűlésre szóló meghívójukat.

A küldöttgyűlésen az Egyesület elnöke, akadályoztatása esetén titkára elnököl. A küldöttgyűlés összehívása az elnök, illetve (akadályoztatása esetén) a titkár feladata, melynek helyéről, idejéről, napirendjéről minimum 30 nappal a küldötteket és az elnökségi tagokat köteles tájékoztatni. A meghívó tartalmazza az egyesület nevét, és székhelyét, az ülés idejét és helyszínét, az ülés napirendjét. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.   A küldöttgyűlési meghívó kézbesítésétől számított 15 napon belül a küldött a küldöttgyűlést összehívótól napirendi kiegészítést kérhet, a kiegészítés indoklásával.  A napirend kiegészítésének tárgyában a közgyűlést összehívó elnök vagy titkár jogosult dönteni. Amennyiben a napirend kiegészítése iránti kérelemről a küldöttgyűlést összehívó személy nem dönt vagy elutasítja, a küldöttgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozata meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában.    

A küldöttgyűlés egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással dönt, kivétel az egyesület alapszabálya és az egyesület céljainak módosítása esetét. Ez utóbbi kettő esetében a jelen lévő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

A küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a küldötteknek legalább az 50%-a + 1 fő jelen van.

Határozatképtelenség miatt az eredetileg meghirdetett küldöttgyűlési kezdési időpont után egy órával, az eredeti napirendek pontokkal ismételten összehívott küldöttgyűlés a megjelentek számától függetlenül határozatképes. Ezt a meghívóban minden esetben közölni kell.  Az ismételten összehívott küldöttgyűlés határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza, kivétel az alapszabály módosítása és az egyesület céljainak módosítása, továbbá az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntés esetét. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához, és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.  

Az egyesület küldöttgyűléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyben rögzíteni kell a határozatok tartalmát, időpontját és hatályát, valamint a döntés támogatók és ellenzők személyét. A jegyzőkönyv vezetőjét, a két hitelesítőt és beszámoló- és tisztújító küldöttgyűlés esetén a két szavazatszámlálót, a Küldöttgyűlést vezető személy javaslata alapján Küldöttgyűlés egyidejű, nyílt szavazással választja meg.


10/A. A határozatok kihirdetésének szabályai


A határozatokat évente folyamatos sorszámozással kell ellátni és be kell vezetni a Küldöttgyűlési Határozatok Nyilvántartásába, az előbbiekben írt adatokkal együtt.

Az elnökségi ülési határozatokat az Elnökségi ülési Határozatok Nyilvántartásába kell bejegyezni.   

A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.


(1) A határozat meghozatalakor nem szavazhat az a személy, vagy annak közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó)

a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;

b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja;

e) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.


(2) A Küldöttgyűlés, a jelenlevő, szavazásra jogosultak kétharmadának egyező szavazatával dönt

a) a tisztségviselők visszahívásáról

b) a tagdíj-részarány fizetés és felhasználás kérdéseiről.


(3) A Küldöttgyűlés, a jelenlevő, szavazásra jogosultak kétharmadának és egyben a tagszervezetek több mint a felének egyhangú szavazatával dönt

a) az Egyesület Alapszabályának módosításáról


(4) A Küldöttgyűlés a szavazásra jogosult tagszerveztek kétharmadának egyező szavazatával dönt az Egyesület

a) megszüntetéséről

b) más szervezettel történő egyesüléséről

c) szétválásáról;

d) az Egyesület céljának módosításáról.

   

(5) A Küldöttgyűlés titkos szavazással határoz, ha a jelenlevő, szavazásra jogosultak többsége ezt indítványozza.


(6) A meghozott határozatokról az érintetteket 15 napon belül írásban értesíteni kell. Az Egyesület egészét érintő határozatokat az Egyesület honlapján is közzé kell tenni. A meghozott határozatokat az Elnök és a Főtitkár írja alá Az Elnök távollétében a meghozott határozatokat a Küldöttgyűlést levezető személy és további két, jelenlevő elnökségi tag, ennek hiányában a jegyzőkönyvvezető és a hitelesítők írják alá.






10/B.


(1) A Küldöttgyűlés ülés tartása nélkül is hozhat határozatot.


(2) A határozathozatalt az Elnökség, a tervezetnek a tagszervezetek részére írásban, igazolható módon, postai, vagy elektronikus úton történő megküldésével kezdeményezheti.


(3) A küldöttek számára a tervezetet úgy kell megküldeni, hogy a kézhez vételétől számított legalább nyolcnapos határidőt kell biztosítani arra, hogy szavazatukat megküldjék az Elnökség részére.


(4) A tervezetet akkor kell megküldöttnek tekinteni, ha az elektronikus úton feladott tervezetet tartalmazó levelet a tagszervezet hivatalos elektronikus eszközén megnyitották és erről visszaigazolás érkezett.


(5) A megérkezett visszaigazolásokat ki kell nyomtatni és a tervezet eredeti példánya mellé kell csatolni.


(6) Az (1) bekezdésben meghatározott határozathozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Elnökség részére, amennyi az adott kérdés eldöntése esetében a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.


(7) Elektronikus úton történő szavazás csak akkor kezdeményezhető, ha minden küldött rendelkezik elektronikus elérhetőséggel, és annak címe az összes küldött számára elérhető.


(8) Ha bármelyik küldött az ülés megtartását kívánja, a Küldöttgyűlést az Elnökségnek össze kell hívnia.


(9) A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi küldött szavazata ezt megelőzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Elnökség megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül közli a küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja.


(10) Az ülés tartása nélkül meghozott határozatokat úgy kell rögzíteni, hogy azok utóbb is ellenőrizhetőek legyenek. Ha a Küldöttgyűlésen hozott határozatot be kell nyújtani a nyilvántartó törvényszékhez, jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az Elnök és a Főtitkár aláírásával hitelesít.


10/C. A tisztújító Küldöttgyűlés szabályai


(1) A tisztújító Küldöttgyűlést megelőző utolsó rendes Küldöttgyűlésen háromtagú Jelölő Bizottságot kell választani. Rendkívüli esetben az Elnökség rövidebb határidővel is létrehozhatja a Jelölő Bizottságot. Ezt a döntését azonban utólag jóvá kell hagyatni a Küldöttgyűléssel.

(2) A Jelölő Bizottság elnökét a tagok maguk közül választják.

(3) A Jelölő Bizottság a csoportvezető kapcsolattartóktól – akik korábban a csoportjukba tartozó tagoktól beszerezték javaslataikat- írásban, elektronikus úton kér javaslatot a jelöltekre (vezető tisztségviselőkre és a Felügyelő Bizottság tagjaira is), melyek a jelölési javaslataikat, a választást megelőző legalább 40 nappal megküldik a Jelölő Bizottságnak. A jelölési javaslathoz mellékelni kell a javasolt személy részéről a jelölést elfogadó nyilatkozatot.

(4) Amennyiben a Jelölő Bizottság tagjára javaslat érkezik, és ő a jelölést elfogadja, a Jelölő Bizottsági tagsága automatikusan megszűnik.   

(5) A tagok minden megválasztásra kerülő tisztségre egy jelöltet állíthatnak.

(6) A Jelölő Bizottság a jelölési időszak végéig a tagok részére semmiféle tájékoztatást nem adhat a jelölés állásáról. A jelölőbizottság a jelölési időszak befejeződését követően összeállítja a jelölt listát és a kapcsolattartók felé és a tisztújító Küldöttgyűlést megelőzően 30 nappal, megküldi.

(7) A Jelölő Bizottság által összeállított jelölőlistán kívül új jelöltet állítani a tisztújító Küldöttgyűlésen csak arra a tisztségre lehet, ahol kellő számú jelölt nem kapta meg a tagszervezetek egyharmadának támogatását.

(8) Jelölt az az érvényes tagsággal rendelkező IPA tag lehet, akit az adott csoport kapcsolattartója által, a hozzá csoport tagjainak összegyűjtött javaslata alapján a csoport legalább egyharmada a jelölésben támogat, és aki a jelölést vállalja. A tisztújító Küldöttgyűlésen történő, (7) bekezdésben megjelölt esetben az lehet jelölt, akit a szavazásra jogosult küldöttek egyharmada támogat.


10/D. A tisztségviselők választása szabályai


A tisztségviselők választásának eljárását a Küldöttgyűlés soraiból, egyszerű többséget igénylő, nyílt szavazással megválasztott levezető elnök vezeti.

A levezető elnök javaslatot tesz a 3 fős Szavazatszámláló Bizottság tagjaira, melyben a Küldöttgyűlés, egyszerű többséget igénylő, nyílt szavazással dönt.

A Jelölő Bizottság elnöke ismerteti a jelöltlistán szereplő neveket és szóban nyilatkoztatja a jelölteket. Amennyiben a jelölt nincs jelen a szavazáskor, úgy az őt jelölő csoport képviselőjének vagy kapcsolattartójának, amennyiben ő a küldött, a jelölt írásbeli elfogadó nyilatkozatát kell a választást levezető elnökhöz benyújtania. A Jelölő Bizottság elnöke az írásbeli nyilatkozatot felolvassa.

Ezt követően a Jelölő Bizottság elnöke ismerteti az egyes tisztségekre összeállított jelölt listát.

A tisztségviselők megválasztásának menetét a levezető elnök irányítja. A választásra az alábbiak szerint kerül sor. Elsőként az Elnök, majd a vezető tisztségviselők megválasztása következik, akik a választást követően maguk között döntik el, hogy ki milyen feladatot lát majd el. Ezt követi a kéttagú Felügyelő Bizottság megválasztása.

A tisztségviselőket a Küldöttgyűlés 3 évre, titkos szavazással, egyszerű többséggel választja. Ha a szavazás nem eredményezi valamelyik jelölt számára a szavazatok több,  mint 50%-át, akkor a második fordulóban már csak a két legtöbb szavazatot kapott jelölt vesz részt, akik közül a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer.

Amennyiben a tisztségre nincs egynél több jelölt, a választás nyílt szavazással is történhet.


Tisztségviselő az lehet, aki


(1)  érvényes, rendes tagi viszonnyal rendelkező tag,

(2) a jelöltállítás során nyilatkozott a megbízatás megválasztása esetén történő elfogadásáról,

(3) vele szemben nem állnak fenn érvényes jogszabályokban megfogalmazott kizáró körülmények,

(4) a megbízatás elfogadását akadályozó összeférhetetlenség nem áll fenn, és erről a vezető tisztségviselő írásban nyilatkozik.


A megválasztottnak a megbízatás elfogadásáról és összeférhetetlenségének hiányáról írásban nyilatkoznia kell.

A tisztségviselők újra választhatók.

Nem lehet az egyesület tisztségviselője az a személy, aki olyan szervezetnél töltött be – annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.


11./Elnökség:


Az egyesület ügyintéző szerve a 8 tagból álló elnökség, melynek élén az elnök áll.  Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 3 évre. A megválasztott 8 fős elnökség az elnököt maga tagjai közül maga választja és maga dönti el a funkciókat az alábbiak szerint:

Az elnökség tagjai:

a ./ Elnök

b./ Titkár

c./ Kincstárnok

d./ Csoportvezető kapcsolattartók


Az Elnökség elnökségi ülése határozatképes, ha az elnökség 50%-a + 1 fő jelen van.

Határozatait szótöbbséggel hozza.

Az elnökségi ülésen az elnöknek vagy titkárnak mindig jelen kell lennie.

Az elnökség tagjainak feladatai:


Elnök: képviseli az egyesületet, vezeti a küldöttgyűlést, dönt a küldöttgyűlés hatáskörébe nem tartozó egyesületi ügyekben. Felelős a küldöttgyűlési határozatok végrehajtásáért. Az egyesület vagyona felett rendelkezhet, a gazdasági felelős bevonásával.

Tartja kapcsolatot a Magyar Szekció Elnökségével, a Magyar Szekció tagszervezetei elnökeivel, valamint az Egyesület külföldi „kapcsolataival”.

Kiegészül: Szerkeszti, karbantartja, frissíti az Egyesület honlapját, figyeli a pályázati lehetőségeket, a titkárral együtt elkészíti a pályázatokat.  


   

Titkár: Ellátja a tagnyilvántartási feladatokat, ellátja a tagság szervezésével kapcsolatos adminisztratív feladatokat, elkészíti a tagsági igazolvány igényléséhez szükséges adminisztrációt. Az elnök távollétében az elnököt megillető jogosítványokkal rendelkezik.

Naprakészen vezeti a tagnyilvántartást. Figyeli a pályázati lehetőségeket, az elnökkel együtt elkészíti a pályázatokat. Az elnökségi üléseken jegyzőkönyvet készít, amelyet hét napon belül elküld az elnökségi tagoknak.  

Kincstárnok: feladata az egyesület vagyonának kezelése, a gazdálkodás irányítása.

Előkészíti a költségvetést és gondoskodik végrehajtásáról. Kiegészül: Naprakészen vezeti a könyvelést.

Kapcsolattartók: kapcsolattartás az elnökséggel, tagdíjak beszedése, rendezvények koordinálása, kezdeményezése az általuk képviselt csoportnál, naprakész nyilvántartást vezet az irányítása alatt lévő csoport tagjairól, velük folyamatos kapcsolatot tart.   


12./A küldöttgyűlés bármely feladat ellátására vagy vizsgálat tartására Eseti bizottságot állíthat fel.


13./ Felügyelőbizottság:


A Felügyelő Bizottság a küldöttgyűlés által 3 évre választott 2 tagú testület, az elnöki feladatot az elnökségi ciklusban másfél-másfél éves megosztásban látják el, amelynek idejét közgyűlési határozatban kell rögzíteni.  

A bizottság határozatképes, ha azon mindkét tagja jelen van. Határozatait nyílt szavazással zárt ülésen hozza.

A Felügyelőbizottság tagjai nem vállalhatnak más funkciót, az ő kötelességük a folyamatos ügyellenőrzés és a (zár)számadás felülvizsgálata. Kötelességük a küldöttgyűlés elé kerülő előterjesztéseket megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a küldöttgyűlésen ismertetni.

Joguk van betekinteni az egyesületi iratokba, a számviteli nyilvántartásokba, az elnökség tagjaitól felvilágosítást kérhet, az egyesület fizetési számláját, pénztárát megvizsgálhatja és szakértővel megvizsgáltathatja.  

Munkájuk eredményéről kötelesek tájékoztatni az Elnökséget és a küldöttgyűlést.

A vizsgálatokról jegyzőkönyvet készítenek.


14./ A vezető tisztségviselőkre (Elnökség) vonatkozó szabályok:


(1) Az elnökségi tag köteles a küldöttgyűlésen részt venni, a feladatkörébe tartózó tevékenységet ellátni.

(2)/ Megbízatása megszűnik:

- határozott megbízatás esetén a megbízás időtartamának lejártával, amely a megbízástól számított 3 év, az adott évben megtartandó tisztújító küldöttgyűléskor,


- visszahívással,

- lemondással,

- a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével,

- a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

- a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.


(3) A Felügyelőbizottság tagjaira a vezető tisztségviselőre vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, de lemondás esetén lemondását az egyesület elnökének, írásban kell benyújtania.  

(4) A vezető tisztségviselőkre és a Felügyelő Bizottsági tagokra vonatkozó kizáró és összeférhetetlenségi szabályok:

a) Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

b) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztésre ítéltek, amíg a büntetett élethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült.

c) Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak, ennek tartama addig az időpontig tart, amit az eltiltást kimondó határozatban megszabtak.


(5) A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója az egyesület vezető tisztségviselője.   



15./ Az Egyesület megszűnik:


Ha a küldöttgyűlés kimondja a jogutód nélküli megszüntetését vagy más egyesülettel való egyesülését.



15/1.  Az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha



a) határozott időre jött létre és a meghatározott időtartam eltelt;

b) megszűnése meghatározott feltétel bekövetkezéséhez kötött és e feltétel   bekövetkezett;

c) a tagok vagy alapítók kimondják megszűnését; vagy

d) az arra jogosult szerv megszünteti


feltéve mindegyik esetben, hogy az egyesület vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.

A jogutód nélkül megszűnt egyesületnek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona az egyesület tagjait illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük az egyesület javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.

A jogutód nélkül megszűnt egyesület tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt egyesület ki nem elégített tartozásaiért.


15/2. Az egyesület jogutódlással történő megszűnése


Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.

A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha


a) az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy

b) az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt.

 Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.

A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.



16./ Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvényben, továbbá a 2013. évi V. törvényben foglaltak az irányadók.  



Sopron, 2015. július 3.



Mészáros Mária                    elnök



Záradék:

Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt létesítő okirat (alapszabály) egységes szerkezetbe foglalt szövege megfelel a 2015. július 3-i küldöttgyűlésen  2/2015. (VII.3.) számú határozottal elfogadott módosítások alapján hatályos tartalomnak.








Mészáros Mária


         elnök












INTERNATIONAL POLICE ASSOCIATION (IPA NEMZETKÖZI RENDŐRSZERVEZET) MAGYAR SZEKCIÓJÁNAK GYŐR-MOSON-SOPRON MEGYEI EGYESÜLETEALAPSZABÁLYA